A fogciszta egy olyan kóros üreg, amelyet hámréteg borít, és belsejében folyadék vagy félig szilárd anyag található. Leggyakrabban a foggyökér körül alakul ki, sokszor elhalt vagy kezeletlen fog következményeként. Mivel kezdetben gyakran tünetmentes, sok beteg csak akkor szembesül vele, amikor már jelentősebb problémát okoz.
Hogyan alakul ki a fogciszta?
A fogciszta kialakulásának leggyakoribb oka a kezeletlen fogszuvasodás és a fog elhalása. Ha a gyökércsatornában gyulladás marad, a szervezet védekező mechanizmusai kapszulát alakítanak ki a fertőzés köré. Ez a kapszula idővel folyadékkal telik meg, és cisztává növekszik. Emellett fejlődési rendellenességek, sérülések vagy bölcsességfog körüli problémák is kiválthatják.
Milyen tünetei lehetnek?
A fogciszta kezdetben szinte semmilyen panaszt nem okoz, de idővel az alábbiak jelentkezhetnek:
- állkapocsduzzanat, feszítő érzés,
- fájdalom rágáskor,
- ínyduzzanat vagy sipoly kialakulása,
- fogak elmozdulása, lazulása.
Ha a cisztát nem kezelik, folyamatosan növekedhet, és komolyabb szövődményekhez vezethet.
A fogciszta hatása a szervezetre
A ciszták nemcsak a szájban okoznak problémát, hanem az egész szervezetre is hatással lehetnek:
- Állkapocs csontkárosodás – a ciszták tágítják és gyengítik a csontot, ami törékenyebbé válik.
- Fertőzés terjedése – a cisztából kiinduló gyulladás átterjedhet a környező szövetekre, sőt a véráramba is kerülhet, ami általános gyulladást okozhat.
- Krónikus betegségek fokozása – a szervezetben jelen lévő gócok ronthatják például a szív- és érrendszeri betegségeket, ízületi panaszokat vagy bőrproblémákat.
- Fogvesztés – a ciszták hosszú távon elpusztíthatják a gyökér körüli szöveteket, így a fogak menthetetlenné válnak.
Kezelési lehetőségek
A fogciszta kezelése általában sebészi úton történik. Kisebb ciszták esetén elegendő lehet a gyökérkezelés vagy a gyökércsúcs-eltávolítás, nagyobb cisztáknál viszont teljes műtéti eltávolítás szükséges. A beavatkozás helyi érzéstelenítésben történik, és a gyógyulás rendszerint gyors.